Szolnok megyeszékhely

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kistérség: Szolnoki kistérség
Lakosság: 75474 fő
Terület: 187.23 km²
Népsűrűség: 403,11 fő/km²
Rang: megyeszékhely
Körzet hívó: 56

Fekvése, természeti adottságai

Szolnok az Alföld közepén, Budapesttől 100 km-re, a Tisza partján, a Zagyva torkolatánál fekszik. Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480-500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza és a Holt-Zagyva is bővelkedik természeti értékekben.[1]

Története

A terület már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, avarok lakták. A honfoglaló magyarok a 10. században telepedtek meg itt.

Szolnokot 1075-ben említik először I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében, Zounok alakban. Ekkor mezőváros volt, Szolnok vármegye központja. Nevét feltehetőleg ispánjáról (Zounok; szerepel a Szent Gellért-mondában is) kapta. A tatárjáráskor elnéptelenedett, IV. Béla népesítette be újra. Sokáig csak faluként szerepelt.

1550-51-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe, várát megerősítették, élére Nyáry Lőrincet nevezték ki. A török sereg ostromzár alá vonta a várat. 1552. szeptember 4-én a zsoldosok elmenekültek, sorsára hagyva a várat.

A törökök létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fognak, dzsámi, fürdő, minaret és 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza-hídja. Az épületek többsége később elpusztult, ám a vár kútja a mai napig megmaradt. Szolnokon másolták az egyetlen Magyarországon készült török kódexet.

1685-ben felszabadult a város.

A városban a sóhivatal és harmincadhivatal működött, az Aranybulla rendelkezésénél fogva a török hódoltságig az ország két fő-sóraktára Szolnokon és Szegeden volt.

A mai városnak nincs is semmi köze a régihez. Hiteles adatok szerint tízszer pusztult el ellenséges dúlás következtében. De legszörnyűbb volt tizenegyedik pusztulása, amely teljesen elsodorta a földszínéről. 1739. év március 12-én rettenetes cyklon dühöngött keresztül a romjaiból alig két évtizeddel előbb kiemelkedő városon. Egykorú leírás szerint tűz is ütött ki, ami a szélviharral együtt megsemmisített mindent. Még élő fa sem maradt a földben. A Tiszán fekvő fenyőszálakat is szétszórta, a hidat is feltépte az orkán s elpusztította a tűz. Csak az akkor felépített templom és a szerzetesi kolostor kerülte el az enyészetet, amit elszigeteltségének köszönhetett, mert az akkori város nem terjedt a vártól a mai piactérnél tovább. E szörnyű pusztítás semmisített meg minden régi emléket, ez enyésztette el a város régi értékes iratait. Az 1740 előtti időből ezért nincs szinte egyetlen sor sem a városi magistratus ténykedéséről. – Dr. Vörös István, főgimnáziumi tanár: Rajzok Szolnok város múltjából és Szolnok rt. város története[2], 1926

Külső-Szolnok vármegyét ideiglenesen Heves megyéhez csatolták (1876-ig).

A város lassan újra fejlődésnek indult. A Tisza szabályozása és a gőzhajózás növelte Szolnok jelentőségét. 1847-től Szolnokot vasút köti össze Pesttel.

Az 1848-49-es szabadságharcban a szolnokiak is részt vettek. 1849. március 5-én a szolnoki csatában Damjanich tábornok csapatai győzelmet arattak.

A kiegyezés után Szolnok egyre népesebbé és jelentősebbé vált. 1879-ben már csaknem 16000 lakosa volt. A lakosok már túlnyomólag iparral és kereskedelemmel foglalkoznak, nem mezőgazdasággal. 1876-ban Szolnok újra megyeszékhely lett.

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) – az Igazságügyi Palotának helyt adó épületben – 1902-ben alapították.

A Tanácsköztársaság idején a román királyi haderő támadása hatalmas károkat okozott, 77 napig itt húzódott a front. Történelmi érdekesség, hogy az 1919-es "dicsőséges 133 nap" – az országban egyedülálló módon – egy nappal tovább tartott. A román megszállás 1920. februárjáig tartott.

A két világháború között a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. A II. világháború alatt Szolnokot több bombatámadás is érte, melyek súlyos veszteségeket okoztak mind emberéletben, mind az épületekben. A lakosság nagy része elmenekült, a bevonuló szovjet hadsereg csak pár ezer embert talált.

A szocializmus évei alatt az iparfejlesztésnek köszönhetően Szolnok újra talpra állt, új gyárak épültek és a város turisztikai jelentősége is nőtt a tiszaligeti gyógy- és termálfürdő építésével.1975-ben épül meg a belváros egyik legnagyobb, 100 szobás szállodája a „Pelikán Hotel ***”, mely azóta is színvonalasan kiszolgálja a Szolnokra betévedt, vagy átutazó vendéget .

Szolnok 1990. november 13. óta megyei jogú város.[1][3]

Szandaszőlős

Koordináták: é. sz. 47.12793° k. h. 20.2203°Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Szandaszőlős Kormányzat Ország Magyarország Régió Észak-Alföld Megye Jász-Nagykun-Szolnok Kistérség Szolnoki Rang Városrész Irányítószám 5008 Körzethívószám 56 Népesség Földrajzi adatok Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Szandaszőlős é. sz. 47.12793° k. h. 20.2203°Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter Térkép a Térképcentrum.hu-n Fő szócikk: Szandaszőlős

Szolnokhoz csatolt (1968) község. Szolnok részeiből alakult ki önálló községgé (1950). Neolitikus, bronzkori telepek, rézkori, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, gepida, honfoglalás kori, 10-11. századi temetők; árpád-kori falu. Első írásos említése 1075 (Zunde), 1470 (Zonda). A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. 1775-ben gróf Keglevich Károly és Szolnok mezőváros szerződése szerint 210 szolnoki gazda Szandaszőlős területén szőlőskertet létesített. Katonai (MH 86. Szolnok Helikopter Ezred bázisa) és sportrepülőtér is található mellette. A katonai reptér mellett található a Magyar Repüléstörténeti Múzeum gazdag katonai- és utasszállító-repülőgép gyűjteménye.[3]

Infrastruktúra, közlekedés

Szolnok közlekedés-földrajzi helyzete a vasúti, a közúti és a vízi, légi szállítások tekintetében egyaránt kedvező. A város közlekedési adottságai a legjobbak közé tartozik. Budapesttel a 4-es számú főút és két nemzetközi jelentősségű vasútvonal köti össze. Pályaudvara kiválóan alkalmas, mind személy, mind teherszállítást tekintve, a kelet-nyugat irányú belföldi és külföldi összeköttetésre. Két közúti és egy vasúti Tisza-hídja van, további két közúti hidat terveznek (az egyik a 2×2 sávos 4-es főút új elkerülő szakaszán lesz, a várostól északra, a másik egy új, "tömegközlekedésileg" is fontos híd, a várostól keletre). A Tisza vízi útja lehetővé teszi, 600-1000 tonnás áruszállító hajók közlekedését. Két repülőtere a légi szállításban játszik szerepet. (A 200 hektáros, kisgépek fogadására alkalmas, a katonai repülőtér előzetes engedély után használható.) A jelentős nagyságú kelet-nyugati átmenő forgalom nagymértékben hozzájárul a város fejlődéséhez. A várost elkerülő 4-es út, valamint a vízi és légi közlekedés megléte, a kitérő vasúti iparvágányok tették lehetővé, két ipari park, valamint logisztikai központ letelepedését.

Gazdaság

A város gazdasága az utóbbi években jelentős átalakuláson ment át. A valamikor ipari-mezőgazdasági gazdaság átalakult, új vállatok, illetve sok kis vállalkozás született.

A meghatározó olajipar és a mezőgazdasági gépgyártás háttérbe szorult. Megmaradt viszont az élelmiszer-feldolgozás, fafeldolgozás, papírgyártás, vegyipar, gyógyszergyártás, vasúti járműjavítás. A termelő beruházások területén elsőként a francia Le Belier autóalkatrész-megmunkáló gyára, valamint a Derula Kft. fafeldolgozó üzeme kezdte meg működését Szolnokon. Jelentős cégek, a Henkel Magyarország Kft. a vegyipar, a Samsung Electronics Magyar Rt. az elektronika, a Mondi Business Paper Hungary Rt. a papírgyártás területén. Ezeknek a cégeknek voltak több évtizedes múlttal rendelkező elődeik, amelyek a város és a környező települések lakóinak adtak biztos megélhetést. A közel száz éve működő cukorgyár bezárását 2007 novemberében jelentették be.[1]

Áruházak, Bevásárlóközpontok

CBA( Gorkij utca 55.a.)
Coop
Corahipermarket( Felső-szandai rét 1.)
Heliker( Baross út, Gorkij utca, Jubileum tér, Szántó körút, Széchenyi krt.)
Interfruct Cash and Carry( Tószegi út )
Interspar hipermarket ( Mátyás király út )
Lidl( Délibáb utca, Széchenyi körút )
Media Markt( Felső-szandai rét 1.)
Obibarkácsáruház ( Felső-szandai rét )
Praktiker ( Felső-szandai rét 1.a. )
Spar szupermarket ( Ady Endre utca 28.a. )
Szolnok Pláza ( Ady Endre utca )
Tesco hipermarket ( Téglagyári út )
Tesco szupermarket ( Széchenyi lakótelep / tervezett /)

Demográfiai adatok

Szolnok város népességszámának változása 1900-tól...[4]

1900 - 24 160
1910 - 27 417
1920 - 31 065
1930 - 37 317
1940 - 39 897
1950 - 34 003
1960 - 45 640
1965 - 57 644
1970 - 63 467
1975 - 70 565
1980 - 75 362
1985 - 79 619
1990 - 78 328
1995 - 78 504
2000 - 75 962
2005 - 76 331
2007 - 75 474

Szolnok város népességszáma évről-évre csökken a rendszerváltás (1989) óta. 1989-ben a város lélekszáma közel 82.000 fő volt, mely az addigi és sajnos azóta is a legmagasabb volt a város történetében. Napjainkban a város lélekszáma körülbelül 75.000 fő,de a tudósok prognózisai szerint ez a szám 2020-ra ( figyelembe véve az előző évek csökkenési és növekedési ütemeit) akár 70.000 főre is csökkenhet.

Sport

Szolnok a sport terén is kiemelkedő jelentőségű városok közé tartozik. Számos nagy múltú egyesület öregbíti a város hírnevét. Bővelkedik sportlétesítményekben is, ahol mind hazai, mind világversenyek megrendezésére kerül sor.

Szolnok a vizek városa, így elsősorban a vízi sportok jelentősége nagy. Itt található a Holt-Tiszán, a nemzetközi kajak kenu versenyek megrendezésére alkalmas létesítmény, ahonnan számtalan magyar, világ, Európa- és olimpiai bajnok került ki. A Tiszaligetben van a fedett [sportcsarnok], ahol szintén sok sport rendezvényt tartanak.

Sportklubok:

Szolnoki Vízilabda Sport Club.

Néhány kiemelkedő név a „Halhatatlanok Csarnokából”:

- Hasznos István (1924-1998), vízilabdázó – Szolnok díszpolgára, Helsinki olimpiai aranyérem (1952), ötszörös magyar bajnok

- Dr. Boros Ottó (1927-1988), vízilabdázó-kapus, kétszeres olimpiai bajnok (1956, 1964), háromszoros Európa-bajnok (1954, 1958, 1962), hatszoros Magyar bajnok

- Kanizsa Tivadar (1933-1975), vízilabdázó – kétszeres olimpiai bajnok (1956, 1964), kétszeres Európa-bajnok (1958, 1962), hatszoros Magyar-bajnok

Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub http://www.szolnokiolaj.hu
Szolnoki MÁV FC http://www.szolnokimavfc.hu
Szolnoki Repülő Egyesület
Pelikán Sport Egyesület
Tisza Evezős Egylet http://www.tiszaevezosegylet.hu
Szolnoki Sportcentrum Sportiskola és Sportszervező Szolgáltató Kht. http://www.szvsi.hu

Tiszapart panoráma

Kultúra

Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár

Aba-Novák Kulturális Központ
Borostyán Művelődési Háza [2]
Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár [3]
Hild Viktor Városi Könyvtár [4]
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága [5]
Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár

Látnivalók

Kossuth Lajos tér

Múzeumok A Zsinagóga (ma: Szolnoki Galéria)

Damjanich János Múzeum
Magyar Repüléstörténeti Múzeum
Művésztelep
Szabadtéri Vízügyi Múzeum
Szolnoki Galéria
Tabáni Tájház

Építészeti emlékek Belvárosi templom)

Partos kápolna
Cserkészház (ferences gimnázium)
Belvárosi templom
Evangélikus templom
Indóház
Megyeháza
Református templom
Szigligeti Színház
Tisza Szálló és Gyógyfürdő
Újvárosi templom
Városháza
Városi kaszinó
Vártemplom (Magyarok Nagyasszonya)
Víztorony
Xavéri Szent Ferenc-kápolna

Szobrok, emlékművek

Anya gyermekével
Aradi vértanúk emlékműve
Damjanich-emlékmű
Kálvária
Mária-oszlop
Merengő Krisztus-szobor
Nepomuki Szent János szobra
Szent István-szobor
Szigligeti Ede-szobor
Szolnoki csata emlékműve
Szolnok ispán szobra
Tanúhegy, dombormű
Tiszai hajósok-szobor
Vásárhelyi Pál-szobor
Verseghy-szobor

Oktatás

A városban közel 20000 diák folytatja tanulmányait, így Szolnok joggal nevezhető igazi "iskolavárosnak". Szolnokon jelentős a szakmai oktatás. Az intézményekben évente több száz műszeripari, számítástechnikai, vezérléstechnikai, gépipari, építőipari, faipari, egészségügyi, kereskedelmi, közgazdasági képesítésű szakembert képeznek ki, magas színvonalon. A gimnáziumi és felsőfokú képzés országosan elismert. Gyakori a kéttannyelvű képzés.

Általános iskolák

Belvárosi Általános Iskola [6]
Fiumei Úti Általános Iskola [7]
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
Kassai úti Általános Iskola
Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola [8]
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola [9]
Liget úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola [10]
Mátyás Király Úti Általános Iskola [11]
Szandaszőlősi Általános Iskola [12]
Szent-Györgyi Albert Általános Iskola [13]
Újvárosi Általános Iskola és Szakiskola
Széchenyi Körúti Általános Iskola

Gimnáziumok

Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola [14]
Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola [15]
Varga Katalin Gimnázium
Verseghy Ferenc Gimnázium

Szakközépiskolák

Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakiskola
Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola
Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola
Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola
Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola
Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola [16]

Felsőoktatás

Gábor Dénes Főiskola (Szolnoki Kihelyezett tagozat)
Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (Szolnoki Kihelyezet Tagozat)
Pécsi Tudományegyetem (Szolnoki Kihelyezet Tagozat)
Szolnoki Főiskola (Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Külgazdasági, Vendéglátási és Szálloda)
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (Szolnoki Repülőtiszti Intézet)

Egyéb

Bartók Béla Zeneiskola
BP Nyelviskola
NATO Vadászpilótaképzés

Linea Nyelviskola (Linea Group Bt., Szolnok)

Híres emberek

Itt született 1757. április 3-án Verseghy Ferenc, költő és nyelvész.
Itt született 1886. április 25-én Pólya Tibor festő, grafikus.
Itt született 1903. március 7-én Szandai Sándor szobrász.
Itt született 1920. december 3-án Baranyó Sándor festőművész.
Itt született 1928. október 20-án Adamik Zoltán atléta.
Itt született 1935. május 2-án B. Nagy Pál olimpiai bajnok vívó.
Itt született 1943. március 4-én Jeney Zoltán zeneszerző.
Itt született 1950. december 29-én Csapó Géza olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó.

Hires vendéglátós emberek

† Rigó József -Pelikán szálloda volt igazgatója
† Kemencei József -Pelikán Étterem volt igazgatója
† Dancz János-Evezőscsárda volt vezetője
† Krajcár Sándor volt éttermvezető-helyettes,felszolgáló Pelikán Étterem
† Boros Tibor,volt bármixer-mesterfelszolgáló Pelikán Étterem
† Patkós Attila -Pelikán szálloda volt, recepciósa-Pelikán Tours vezetője

Testvérvárosok

Riihimäki, Finnország
Reutlingen, Németország
Nagybánya, Románia
Bielsko-Biala, Lengyelország
Forli, Olaszország
Shoham, Izrael
Yuza, Japán
Eastwood, Anglia

Leendő testvérvárosok

Szokol, Oroszország

Galéria

Forrás

^ a b Szolnok.hu. – Szolnok hivatalos honlapja

^ Dr. Vörös István: Pár szó a város múltjáról. Rajzok Szolnok város múltjából és Szolnok rt. város története, 1926. (Elérés: 2007. március 8.)

^ a b (2003) Magyar Nagylexikon 16. kötet. Bp.: Magyar Nagylexikon Kiadó. ISBN 963-9257-15-x.

^ KSH adatai alapján: Staisztikai évkönyv: 1960, 1965, 1970, 1975, 1980, 1985, 1990, 1995, 2000, 2005. ksh.hu

Következő községek

További községek